Mostanában egyre többször felmerül a kérdés, hogy a vírus terjedhet a szellözőrendszeren keresztül?
A jelenleg is zajló koronavírus világjárvány miatt, sokan dolgoznak már otthonaikból, páran még az irodájukból. Egy biztos, mindenki tudni szeretné, hogy az adott hely levegője, szennyezettsége mennyire befolyásolja a vírus terjedését, és terjedhet-e betegség egy légtechnikai rendszeren keresztül, bárhol is legyünk, akár egy társasház sokadik emeletén, akár családi házunkban vagy egy irodaházban többedmagunkkal.
A koronavírusról a virológusoknak is kevés még az ismerete. Az épületgépész szakembernek, és a lakosságnak még annál is kevesebb. Azt viszont tudjuk a szakmánkban, hogy hogy működik a szellőztetőrendszer, mire kell odafigyelni.
Koronavírus
Mint minden vírus, a koronavírus is szubmikroszkópikus biológiai organizmus, nem sejtes szerveződésű, és akár súlyos akut légzőszervi szindróm át, emberi légzőszervi betegséget okozhat. A vírus cseppfertőzéssel terjedhet, amely akár a levegőből közvetlenül, vagy bármilyen felületről a szervezetünkbe juthat. A levegőben rövid ideig tudnak csak lebegni a cseppek, viszont amint felülettel találkoznak, könnyen megtapadhatnak, és aktívak maradhatnak szokásos beltéri körülmények mellett, a levegőben akár 3 órán keresztül, a felületeken 2-3 napig is.
A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vírusok nem terjednek a szellőzőrendszereken keresztül, főleg, ha tisztán friss levegős és központi elszívásos rendszereket használunk!
A vírusrészecskék annyira kicsik, hogy nem ülepednek ki a nagy sebességgel mozgó levegőből a légcsatornák falára, így ez nem okoz problémát.
Amennyiben tisztán központi elszívásos, folyamatos működésű központi rendszereket használunk, akkor nem fordulhat elő, hogy az egyik helyiségből a levegő átáramoljon a másik helyiségbe, köszönhetően a légcsatorna végén lévő központi ventilátornak, így az egyirányú levegő elvezetésnek.
Mérések sora azt is bizonyítja, hogy a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, ennek magyarázata, ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a levegőben lévő szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát! Nyilván ez esetben meg kell növelni az épületből történő levegő mennyiségének az elvezetését is.
Ne felejtsük el! Jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!
Az ablaknyitásos szellőzéssel nem tudjuk fenntartani az állandó megfelelő légcserét, hideg időben a hőkomfort romlás és ezáltal az energiaveszteség mellett, az időszakonkénti átszellőztetés nyilván azért segít a levegő hígításában.
A már eleve szellőztetőrendszerrel felszerelt, de csak ezen berendezések időszakosan működtetése esetén, javasolt az üzemidőt meghosszabbítani, kitolni. Az optimális megoldás az, ha az igény szerint működő szellőzőrendszer épülne be, ahol a hét 7 napján a nap 24 órájában működne a rendszer változó intenzitással.
Ezenkívül függetlenül attól, hogy állandó (VAC) vagy változó áramlással (VAV) szellőztető rendszerek üzemelnek, a légáramlás növelésével kell működtetni. Különösen a VAV rendszereknél tanácsos növelni a minimális légáramot az üresedési periódusokban annak érdekében, hogy az épület tényleg “megtisztuljon”.
Recirkulációs rendszerek
Mivel vannak olyan épületek, ahol recirkulációs rendszer dolgozik, azaz van visszakeverés a légtechnikában, – főleg a nagyobb épületek esetében -, egyértelműen növeli a fertőzés kockázatát. Ezért ajánlott kerülni a központosított recirkuláció alkalmazását ebben az időszakban, amikor ez lehetséges.
Fontos az is, hogy megakadályozzuk a “külső recirkuláció” lehetséges kockázatát. Ez azt jelenti, hogy az épületből elszívott levegő kidobási pontját messze helyezzük el a friss levegő bevezetési pontjától, figyelembe véve az uralkodó szél irányát.
Hővisszanyerős berendezések alkalmazása a légtechnikában
Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvőnek tűnik a legtöbb esetben a hővisszanyerős berendezések alkalmazása. Itt ügyelni kell, hogy semmiképpen ne forduljon elő, az elszívott levegő érintkezése a bejövő levegővel, csak a hőátadás történhet meg, hogy kizárjuk a fertőzés lehetőségét. A forgódobos és entalpia hőcserélők alkalmazása ez esetben nem javasolt.
A páratartalom
A páratartalom befolyásolja a vírusok terjedését az épületekben. Különböző elméletek léteznek, de egyértelmű, hogy a páratartalom szerepet játszik. Régóta azt az ajánlást próbálták megtartani, hogy a minimális relatív páratartalom 40 és 60% között legyen, mivel ezen körülmények között a vírusok a legkevésbé életképesek. Ezen felül, testünk vírusokkal szembeni ellenállási képessége is sokkal nagyobb ezen páratartalom-tartományban.
A levegő szűrése
Bármely szűrő, amely eltávolítja a részecskéket a levegőből, csökkentheti a vírus expozícióját. A kérdés az, hogy mennyire hatékony a szűrő ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon terjedésére. A vírus átlagos mérete 0,002 – 0,05 μm tartományban mozog, melyekre az új ISO 16890 szabvány szűrosztályozás szerint, a legnagyobb biztonságot ennek megfelelően az ePM1 80 % típusú HEPA szűrők adják.
A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén alkalmazható. Az erős ultraibolya sugárzás inaktiválja a mikroorganizmusokat és hozzájárulhat a levegő és a felületek biztonságához és higiéniájához.
Összefoglalva: mit tehetünk a jó levegő biztosítása és a vírus terjedésének megakadályozása érdekében zárt terekben?
Eddig egyetlen tanulmány sem bizonyította, hogy a szellőztető rendszerek hozzájárulnának a betegségek és vírusok terjesztéséhez, sőt.
Ezért a levegőt „tisztítószerként” felhasználva és a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében, továbbra is a szellőztetést kell alkalmazni a betegségek, fertőzések megelőzésére.
A jelenlegi járványügyi helyzet arra is rá kell, hogy ébresszen bennünket, hogy vírusveszélyes időszakban a tiszta, friss levegő utánpótlása, csökkenti a vírusfertőzés kockázatát beltérben. Ezáltal a továbbfertőzés kockázatának csökkentése szempontjából is fontos a megfelelő szellőzés kialakítása.
Forrás: www.aereco.hu
